Nem ágyúval lövünk verébre? Családi tulajdonú középvállalatok lehetnek a vagyonadó-tervezet legnagyobb vesztesei
Nem ágyúval lövünk verébre?
Családi tulajdonú középvállalatok lehetnek a vagyonadó-tervezet legnagyobb vesztesei
A jelenleg társadalmi egyeztetésen lévő vagyonadó-tervezet (érthető és támogatható) politikai szándékai mellett sajnos igen jelentős hatással lesznek az amúgy is nehéz időket élő hazai középvállalatok tulajdonosaira. Habár a vagyonadó fogalma sokkal inkább az elmúlt időszak során kialakult jelentős milliárdos vállalkozói réteg megadóztatását vagy egyéb módon való közteherviselésbe való bevonását helyezi kilátásba, jelenlegi formájában sokkal szélesebb réteget von adófizetési kötelezettség alá.
A tervezetben foglaltak jelenleg négy fő területen érinthetik hátrányosan a gazdaság motorjának titulált kkv-szektort:
Eredményrontás és kényszerű vagyonmegosztás – transzparencia csökkentés egy tisztuló világban
A tőzsdén nem jegyzett társaságok tervezet szerint előírt értékelése gyakorlatilag egy eredményalapú értékelést ír elő (elmúlt évek adózott eredményének 6,67x szorzóval), amely ösztönzi a tudatos eredményrontást a következő évek során. Habár ez az első év vagyonadó megállapítását nem befolyásolja, a második évtől valós lehetőséget jelent az adózott eredmény csökkentése és eredmény elvonása pl. beruházások előrehozatalával, költségnöveléssel.
Másodlagosan, mivel a tervezet tulajdonrész arányosan állapítja meg az adóküszöböt vállalkozásoknál, így valós és jelentős csábítás lesz az amúgy egy kézben lévő cégek családon belüli feldarabolása. Ennek következménye lehet a siettetett, végig nem gondolt, valós cégtulajdonlási szándékot és érintettséget nélkülöző vagyonmegosztások sorozata, amelyek egy jövőbeli jogszabályváltozásnál vagy tranzakciónál jelentős bonyodalmakat jelenthetnek a most fellépő vagyonmegosztási költségeken túl.
A pályázati csapda
Azon cégek esetén a legjelentősebb a potenciális adóteher, ahol magas saját tőke (pl. eszközpark vagy folyamatosan tárgyi eszköz beruházások) mellett alacsony eredménytermelékenység áll fenn. Bizonyos szektorokban az elmúlt években meghatározóak voltak azok a cégek, akik jelentős EU-s vagy állami pályázati forrásból vásároltak eszközöket, gépeket vagy ingatlanokat, de nem tudtak hozzájuk érdemi termelékenységet kapcsolni.
Ezeknél a cégeknél és tulajdonosaiknál a cégekből kivonható alacsony eredmény miatt várhatóan jelentős likviditási nehézségeket jelenthet az évi rendszerességű, készpénzben teljesítendő adóteher. További nehézség az is, hogy jellemzően pályázat útján beszerzett eszközök fenntartására a pályázó fenntartási kötelezettséget is vállal, így azok értékesítése (és ebből következő adóelőny) sok esetben kizárt.
Likviditás egy forráshiányos piacon
A kkv-szektor forráshiánya immáron évtizedes tény, amelyet számos célzott program, hitelkonstrukció, támogatás stb. igyekezett feloldani. De a vagyonadó esetében nincs miből fizetni, mivel a vagyonadót készpénzben kell megfizetni. Ha a vagyon valójában lekötött és nem likvid eszközökben áll, a tulajdonosnak a cégből vagy esetlegesen egyéb forrásból kellene osztalékként kivennie a pénzt – ami sokszor nem áll rendelkezésre, vagy egyéb finanszírozói (pl. bankhitel) kötelezettségek miatt tilos is.
A rejtett tartalékok adója
Az 500 millió forint feletti saját tőkével rendelkező cégeknél (amely középvállalatoknál már alapvetően jellemző) kötelező lesz a könyv szerinti és a piaci érték közötti különbséget (ún. rejtett tartalékot) felmérni. Ez sok tulajdonos esetében új helyzetet teremt: korábban, akár 20-30 évvel ezelőtt könyvekbe kerülő ingatlanok és eszközök (amelyek akár teljesen leírásra kerültek) hirtelen adókötelezettséget jelenthetnek.
Ennek megállapítása és az előírt önbevallás teljesítése igen jelentős könyvvizsgálói és független értékelési költségeket, valamint adminisztrációs terhet ró a kkv-kra, amely megint csak nehezen érintheti a likviditással küzdő cégeket.
Az akadozó generációváltás tovább lassulhat külföldi érdeklődés nélkül
Habár a tervezet a külföldi adóalanyokra kedvezőbb kondíciókat helyez kilátásba, fontos megjegyezni, hogy ez számukra is egy jelentős döntési tényező lehet tőkekihelyezés során.
A hazai kkv-szektorban igen jelentős számú azon cégek száma, amelyek aktívan eladósorban vannak vagy diszkréten nyitottak befektetésekre, felvásárlásokra – sok esetben a jelentős kínálat miatt ezen érdeklődők külföldiek.
Egy vagyonadó megjelenése alapvetően kérdőjelezheti meg a befektetési szándékot, illetve rontja a potenciális akvizíciós célpont várható eredményességét, amelynek eredményei alacsonyabb felvásárlási árak lehetnek.
Ez összességében ronthatja Magyarország versenyképességét és attraktivitását tőkebevonás szempontjából, így tovább csökkentve a potenciális felvásárlási érdeklődők számát generációváltás vagy cégértékesítés előtt álló cégek számára.